15.02.2012.

Csökken a magyarországi, nő a romániai turisták száma a Székelyföldön

02.02.2012

Lej helyett tallér Székelyudvarhelyen

---

Megjelent a Darabont Tallér, a Székelyudvarhelyre látogató turisták egyfajta fizetőeszköze. Ez kedvezményt biztosít az ideérkezőknek nemcsak a szállásfoglaláskor, hanem más szolgáltatások igénybevétele esetén is. Ezzel egy időben kiadták a 2012-13-as, négynyelvű Székelyudvarhelyi Turisztikai kalauzt is, amelyben a főbb látnivalók mellett, azon vállalkozások is megjelennek, ahol a tallért be lehet váltani.

Ezüstözött, cink-alumínium ötvözetből, úgynevezett Zamak-öntvényből készült el a Darabont Tallér, amelynek egyik oldalán Bethlen Gábor négyszögű érméjének, korhű előlap-másolata, míg a másik oldalon Székelyudvarhely címere kapott helyet. Egyébként a négyszögű érme kiválóan használható kulcstartóként és ajándéktárgynak is megfelel, de nem feltétlen erre hivatott.

Orbán Melinda irodavezető, Tourinfo, Székelyudvarhely: „A vállalkozókkal való folyamatos kapcsolattartás során felmerült annak a kérdése, hogy olyan programokat kellene kitalálnunk, kidolgoznunk a városban a vendégeknek, az idelátogató vendégeknek, hogy itt tartsuk őket, vagy egyáltalán idecsalogassuk Udvarhelyre, ne utazzanak át a városon. A Darabont Tallér program egy ilyen kedvezményes vásárlási lehetőséget biztosítana mindazoknak a turistáknak, vendégeknek, akik Székelyudvarhelyre látogatnak.”


Olyan cégek szolgáltatásairól van szó, amelyek bekapcsolódtak a Tallér-programba. A szálláshelyek, éttermek, vendéglők, bárok, cukrászdák, wellness központok mellett a múzeumok, a színház, népművészeti- és ajándéktárgyakat árusító üzletek, élelmiszer, cipő- és ruhaboltok is részesei a programnak. Ezek listája az újonnan megjelent székelyudvarhelyi Turisztikai kalauzban található, négy nyelven. A Darabont Tallért egyelőre a TourInfo irodában lehet megvásárolni 35 lejért, használója 5 százalék kedvezményt kap. Az első körben veretett 200 darab tallér két évig érvényes.

Kántor Emőke, Dénes Emese
Erdély Tv

02.02.2012

Kilátót építenek az erdélyi parajdi sóbányában

---

Kilátót építenek a székelyföldi parajdi sóbányában, ahonnan a látogatók megtekinthetnek egy több mint kétszáz éve használaton kívül lévő tárnát. Ebben a ma már elhagyott bányában legutóbb az 1800-as években termeltek ki sót.

A trapézalakú kilátót hatvannégy méter magasra helyezik. A kilátóról láthatóvá válik egy több mint kétszáz éve használaton kívül lévő tárna is.

MTI

02.02.2012

Mintegy 23 kilométeres összefüggő sípályarendszer kiépítését tervezi a Hargitán a területet birtokló csíkcsicsói közbirtokosság.

A rendszer magába foglalná a Hargitafürdőn jelenleg is működtetett sípályákat, amelyekhez újabb felvonókat, újabb pályákat kapcsolnának. Az a cél, hogy a sípályarendszeren belül bárhonnan bárhová el lehessen sítalpon jutni. Péter Lukács projektvezető a Székelyhon portálnak elmondta, a tervezési szakaszt lezárták, a térségi rendezési terv és az engedélyek kiváltása következik. Azt remélik azonban, hogy már az idén elkezdődhet a felvonók építése.

Elsősorban húzólifteket és libegőket terveznek, de egy zárt kabinos libegő is szerepel a tervekben. A pályarendszer közúton megközelíthető pontjainál 700 személygépkocsi befogadására alkalmas parkolókat kívánnak kialakítani. A tervekben 38 rögzített, és 25 mozgatható hóágyú is szerepel. Ezek vízellátását egy erre a célra kiépítendő vízvezetékrendszer biztosítaná a szintén erre a célra létrehozandó hatvanezer és ötezer köbméteres gyűjtőtavakból.


A közbirtokosság azt reméli, a több millió eurós beruházáshoz állami és önkormányzati forrásokat is tudnak szerezni, és magántőkét is tudnak mozgósítani. Gondot egyelőre az jelent, hogy húsz hektár területet az erdőalapból kellene kivonni. Ez a csíkcsicsói önkormányzat segítségével történhet meg.

A székely síparadicsom megálmodói elsősorban bulgáriai példákból szeretnének tanulni. Péter Lukács szerint a pályarendszer kiépítése nagy lendületet adhatna a térség turizmusának.

MTI

2011.12.16.

Turistacsalogató kilátó Farkaslakán

---

Nyáron még nem volt rá engedély, ma már mégis áll a 23 méteres Krisztus Kilátó Farkaslaka határában. A Gordon-tetőn lévő szobor megépítését a Hargita Megyet Tanács Főépítészi Hivatala megtiltotta, ám azóta a terület Farkaslaka községhez került, mint beltelek. A Jézus szíve kilátó jól látható a 13A országútról is.

Már messziről látszik a Farkaslaka illetve Székelyszentlélek fölé magasodó Gordon-tetőn álló Krisztus szobor. A projektet a Gordon Kft. tulajdonosa, Magyari Árpád álmodta meg, azonban a munkálatokat augusztusban a Hargita Megyei Önkormányzat építkezési felügyelete leállította, mert engedély nélkül kezdték el. A napokban viszont ismét elkezdtek dolgozni a helyszínen, jelenleg már az utolsó simításokat végzik az alkotáson.

Fülöp Ottilia főépítész elmondta, hogy befoglalták belterületbe, ezt utána tanácshatározattal jóvá is hagyta a farkaslaki tanács. Sorozatos hiba történt, szerinte senki sem építhet illegálisan, tehát jó cél sem jogosít fel senkit, hogy ilyen lépést tegyen.

A Hargita Megyei Főépítészi Hivatal mellett működő konzultatív testület augusztus elején közleményben fogalmazta meg tiltakozását, miszerint a készülő Krisztus kilátó tájidegen, és már-már kimeríti a giccs fogalmát. A testülethez novemberben nyújtották be kezdeményezők az urbanisztikai tervet.

Augusztus 21-re tervezték az avatóünnepséget, ám ezt halasztották. Egyelőre nem lehet tudni, hogy mikor avatják fel a kilátót.

Albert Mátyás, farkaslaka polgármestere szerint ha nagyon hosszú távon gondolkodunk turisztikai szempontból, látványosság szempontjából mindenképp szükség volt erre, és talán valamikor még a település fejlődéséhez is hozzá fog járulni.

A székelyudvarhelyi Zawaczky Walter szobrász tervezte és készítette az alkotást. A majdani zarándokok egy létrán mászhatnak majd fel a szobor fejébe. A kilátó 200 ezer euróba kerül, a költséget helyi üzletemberek fedezik. A 23 méter magas kilátó ott áll, a helyiek pedig hamarosan azzal büszkélkedhetnek, hogy ők a gazdái az egyik legmagasabb Krisztus-ábrázolásnak Kelet-Európában.

Bodó Előd Barna
Erdély Tv

2011.12.03.

Székelyföldön is a hóra várnak a szállodatulajdonosok

---

Székelyföldön, Ausztriában és Franciaországban híre sincs a hónak. Sok vendég a hóhiány miatt visszamondta a foglalást. A decemberi meleg miatt több tízezer eurós veszteségre számítanak a szállodatulajdonosok.

Több hónapja tart a szárazság Székelyföldön, amit nemcsak a mezőgazdaság érez meg, hanem a turizmus is. Nemcsak eső, hó sincsen, Hargitafürdőn már hóágyúzzák a sípályákat.

Egyelőre csak a zúzmarás erdő fogadja a turistákat Székelyföld síparadicsomában, az 1350 méter magasan fekvő Hargitafürdőn. Ám hamarosan kinyit a síkölcsönző is, hiszen a legnépszerűbb pályán már napok óta dolgoznak a hóágyúk. Ha továbbra is marad a mínusz 5 fok, egy héten belül elég havat termelnek a hóágyúk.


A hóra várnak Ausztriában is, ahol általában már november közepén megkezdődik a síszezon. „Mindenhol szárazak, barnák a pályák, és ráadásul a hóágyúkat sem tudjuk használni, mert nincs elég hideg, bezzeg tavaly ilyenkor félméteres hó volt” – mondta az egyik sípálya-üzemeltető.

A hotelek is üresek, sok vendég a hóhiány miatt visszamondta a foglalást. A decemberi meleg miatt több tízezer eurós veszteségre számítanak a szállodatulajdonosok.

A Francia Alpokban 50 éve nem volt ennyire enyhe a december. A hónak se híre se hamva. A népszerű dél-kelet francia síközpontban, Chamrousse-ban egyelőre a pályákat javítják és havazást, meg turistákat várják.

Duna Tv, Híradó

2011.11.29.

Gőzerővel folynak az előkészületek a síszezon elindításán a Madarasi Hargitán, az üzemeltetők tervei szerint december elsején beindul két felvonó.

A hóágyúk megállás nélkül dolgoznak, és már a hótaposók is beindultak.

A Súgó pálya nagy része már síelésre alkalmas. Az üzemeltetők célja, hogy a december 1.-i indulás után hét végén, azaz dec. 4.-én Mikulásváró bulit tarthassanak a Hargitán. Egyébként a Madarasi Hargitán tervezett eseményeket, az időjárási feltételeket a www.madarasihargita.hu vagy www.madarasihargita.ro weboldalakon is nyomon lehet követni, ugyanitt a webkamera is elérhető, amelynek köszönhetően az aktuális helyzetről is képet kaphat az érdeklődő.


Forrás: marosvasarhelyiradio.ro

2011.11.12.

Szombattól fogva lezárták a turistaösvényeket a Bucsecs hegységben, a szélsőséges időjárás miatt. A korlátozás május elsejéig van érvényben.

A hegyimentők azt tanácsolják a turistáknak, hogy ez idő alatt ne kiránduljanak arra.
Jelenleg is sűrű köd borítja a térséget, a turistaösvényeket pedig jég fedi, ezért rendkívül kockázatos most felkeresni a Bucegi hegységet.

Forrás: www.marosvasarhelyiradio.ro

2011.11.11.

60 év után ismét megnyitja kapuit a nagyközönség előtt a gernyeszegi Teleki kastély. Az épület az államosítás óta zárva volt a látogatók előtt, sokáig tüdőszanatórium működött benne.

A 18. század végén épített kastély látogatására szombaton 13 órától kezdődően félóránként van lehetőség. A rendezvényt a Webkastély vetélkedő keretein belül az Udvarmesterek csapata szervezi, és a kastélynapot támogatja a gernyeszegi Polgármesteri Hivatal és a Teleki-család is. Hasonló rendezvényekre kerül sor a környék más településein is. A gyergyószárhegyi Lázár-kastélyt a gyergyószentmiklósi Ifitéka a gyergyoiturizmus.ro-val közösen mutatja be az érdeklődőknek a Kastély-nap keretén belül.

Forrás: www.marosvasarhelyiradio.ro

2011.11.08

Emil Boc, miniszterelnök szombaton megnézte a Brassó Pojánai sípályán végzett munkálatokat, a majdnem 30 millió eurós beruházást, és kifejtette, reméli, egyre több román mond le az ausztriai sízésről és jön Brassóba.

A miniszterelnököt elkísérte Elena Udrea, regionális fejlesztési és turisztikai miniszter, együtt szemlélték meg a Brassó Pojánai munkálatokat, a sípályák több mint 30 hektáros kiterjesztését és a két új sífelvonót. A munkálatok elvégzésének határideje 2012 májusa.

Paprika Rádió

2011.11.08.

A gyimesbükki ezeréves határ és környéke jelentős turisztikai hely, amelyet az elmúlt években kezdtek felújítani és további terveik is vannak, mondta Deák András, nyugalmazott tanár és egyben turisztikai vállalkozó.

Elmondása szerint tavaly 30 keresztet is állítottak az elesett katonák emlékére. Napokon át hordták a keresztet ki a hegyre, és pontosan bejelölték GPS-el a keresztek helyét, térképet is készítetek, amely segítségével könnyen megtalálhatóak az elesett katonáknak állított sírok.

Ez a munka több ember segítségén keresztül, a helybeliek és a budakeszi Kultúra Alapítvány közös munkája által valósult meg.


Számos munkát elvégeztek már összefogással, de a legnagyobb ezután következik: felszeretnék építeni a Rákóczi váraként ismert őrtornyot.

Marosvásárhelyi Rádió, Rádióújság

2011.11.08

Majdnem elkészült a Szejkefürdő felújítása, mindössze apró simítások elvégzése tolódhat át a következő év tavaszára.

A Székelyudvarhely melletti fürdőtelep teljes körű rehabilitációja a Borvizek útja program keretében zajlik. Bár a munkálatok a tervezetthez képest jóval lassabban haladtak, mostanra a beruházás mintegy 80-90 százalékban elkészült.

Bunta Levente polgármester szerint lehetséges, hogy az év végéig még nem sikerül teljesen befejezni a korszerűsítést, az azonban mindenképpen örvendetes, hogy a jövő majálist már rendezett, esztétikus körülmények között lehet megünnepelni.


Az Orbán Balázs sírjának is helyet adó Szejkefürdőn esténként már égnek a vadonatúj utcai lámpák, elhelyezték a tájba illő, ízléses köztéri bútorzatot is, újraépítették a borvízforrás fölött található épületet, térkővel burkolták a sétányokat. Az Európai Unió által finanszírozott korszerűsítési tervben szereplő pontokon kívül számos más, Szejkefürdőhöz tartozó épületet is felújítatott a helyi, illetve megyei tanács, például a mofetta épületét, vagy a számos kulturális és szórakoztató programnak helyet adó színpadot, melynek befödése jelenleg is zajlik, de a várost Szejkefürdővel összekötő nemrég elkészült bicikli-utat is önrészből finanszírozták.

A Borvizek útja projekt 14 székelyföldi település turisztikai infrastruktúrájának felújítását célozza, összesen több millió euró értékben. A közbeszerzéssel kapcsolatos gondok miatt legalább egy évet csúszott a kivitelező konzorcium. Udvarhelyszéken Homoródfürdőn végeznek hasonló munkálatokat a projekt keretében, ott szintén a befejezéshez közelít a korszerűsítés.

Forrás: www.marosvasarhelyiradio.ro

2011.10.09.

Spirituális utazás a Mária-jel mentén

---

Azok számára, akik a keresztény értékrend ápolását össze szeretnék kötni a szabadidős programokkal, annak tökéletes választás az úgy nevezett Mária-út.

Közép-Európa vallási és természeti értékeinek felfedezését, a keresztény értékrend ápolását és nem utolsó sorban kellemes szabadidős tevékenységet kínál az ausztriai Mariacelltől az erdélyi Csíksomlyóig húzódó Mária-út: a főbb kegyhelyeket érintő 1400 kilométer hosszú zarándokútvonal magyarországi szakaszán biztosan nem fognak eltévedni a zarándokok, hiszen a tervek szerint már jövőre elkészülnek a jelfestéssel és a táblázással az önkéntesek.

Európa talán legjelentősebb és legismertebb ilyen útvonala a Szent Jakab sírjához vezető zarándokút, vagyis az El Camino. A spanyolországi Santiago de Compostelába vezető mintegy 800 kilométer hosszú út évente százezres nagyságrendekben vonzza a zarándokokat, akik napi 25-30 kilométereket gyalogolva, útközben szerény körülmények között megszállva jutnak el hetek alatt az apostol földi maradványaihoz, hogy aztán hitükben megerősödve térjenek vissza otthonukba.


Részben ez adta az ötletet a Mária-út létrehozásához: az ügyet felkaroló Mária Út Közhasznú Egyesület szerint a Via Maria hiányt pótolhat Magyarországon és a közép-európai régióban. Bár az elmúlt évtizedekben sokan kerestek fel távoli országokban Mária-kegyhelyeket, de a tapasztalatok szerint a nem kevésbé jelentős magyarországi vallási kulturális értékekről nincs ismeretük, zarándoklat tekintetében Magyarország neve a külföldiek szemében pedig végképp ismeretlen.

Mária lila jele

A spirituális és kulturális értékeket felfűző Kárpát-medencei gyalogút bárki számára bejárható nyomvonalát már kijelölték, amely mentén a magyar történelemben is jelentős szerepet játszó hatvan zarándokhely található (Sümeg, Esztergom, Máriapócs, Csíksomlyó). A kelet-nyugati irányban húzódó Mária-út Budapesten keresztezi a későbbi ütemben kialakítandó, a lengyelországi Czestochowától a hercegovinai Medjugorjéig tartó észak-déli útvonalat.

MTI

2011.10.06

Az Erdélyi Kárpát Egyesület csíki szakosztálya október 8-9 én (szombat-vasárnap) biciklitúrát szervez Csíkszeredából a Vargyas-szorosba. A tervezett útvonal: Csíkszereda – Vargyas-szoros – Csíkszereda.

A tervezett megmozdulás mellőzne minden aszfalton való tekerést, a szállás a Vargyas-szoros Homoródalmási kijáratánál egy csűrben lesz szénán. Ide a nagyobb csomagokat autó fogja szállítani, majd ugyanezeket másnap vissza is vinné azért, hogy minimális legyen a teher.

Szombat délután vagy vasárnap reggel barlangászás, bejárnánk az Orbán Balázs barlangot egészen a forrásig. Szombat este tokány főzés lesz, ennek fejenként 6-8 RON a költsége.

Táv: hozzávetőleg 120 km (a 2 nap alatt).

Szintkülönbség: át kell menni a Hargita gerincen s másnap vissza (500-600m).

Indulás: szombat reggel 9 órakor a Grand Cafe elől (Kossuth utca – a térképen)

Jelentkezni lehet telefonon Erőss Árpád: 0746999235, vagy Bölöni Sándor: 0744160231.

2011.08.23.

Százöt játékelemet kínáló, két gyermek- és négy felnőttpályás kalandpark varázsolja vonzóvá immár több mint egy éve nem csak a téli sportok kedvelői számára Hargitafürdőt. A Balu Kalandparkot öt éven belül megtérülő befektetésnek szánták, amely már az első évben beváltotta a hozzá fűzött reményeket.

A kalandpark kihívásai, a több méter magasban zajló ügyességi gyakorlatok eredetileg a francia idegenlégió tagjainak kiképzését szolgálta – természetesen biztosító hámok és karabinerek nélkül –, és légiós veteránok révén jelent meg a szórakoztatóiparban. A hargitafürdői kalandpark több tekintetben is kelet-európai „legnek" számít, de leginkább a tiroli csúszópálya révén, amely a hajdani kaolinbánya tava fölött siklik közel ezer méteres hosszúságban. A szinte valamennyi részletében belátható pálya eddigi csúcsa a napi négyszáz főt valamivel meghaladó látogatottság, ami a maximális befogadóképességhez közelít. Balesetveszélyes tolongás azonban elképzelhetetlen, mivel csak száz biztonsági hevedert osztanak ki egyszerre, a különböző pályákon pedig csak akkor szabad elkezdeni a következő elemet, ha az előbbi „versenyző" már biztonsággal átért a következő pihenőre. Ha meg valami gubanc akad, a szolgálatot teljesítő alpinisták nem csak tanáccsal, de tényleges beavatkozással is egykettőre lehetővé teszik a továbbhaladást.

„Amikor a szakemberekkel először megnéztük a terepet, olyan természeti adottságokat fedeztünk fel, amelyekről tudtuk, ki kell használnunk, így találtuk ki a tiroli csúszópályát, amely átível a régi kaolinbányán – mondta Kristály Péter ügyvezető, a kalandpark egyik megálmodója. Gyönyörű fentről a táj, aki áthalad fölötte, sokkal inkább izgalmasnak, mint félelmetesnek érzi a pályát."

Az indulásnál az alpinista felvigyázók ismertetik a résztvevőkkel a tudnivalókat: mit hová kell rögzíteni, majd mindenkinek kötelező végigmennie egy egyszerű gyakorlópályán. Aki azt teljesíti, mehet tovább a nehezebb mászófelületekre. A megfelelő biztonsági szabályok betartása esetén a pálya veszélytelen. A hevedereket három órára bérelhetik ki az érdeklődők, felnőtteknek 40, gyerekeknek (14 éves korig) 30 lejbe kerül egy forduló. „Több mint 200 000 eurós befektetésről van szó, ami reményeink szerint meghozza gyümölcsét, és egyre több turistát vonz majd Hargitafürdőre. Öt éven belüli visszatérüléssel számoltunk, az első év tapasztalatai ennek realitását alá is támasztották. Az első két évben igazából nem lehetnek nagyobb költségeink, erre az időtartamra érvényes ugyanis a pályaépítő által biztosított jótállás."

A kalandpark reggeltől estig nyitva tart, csak szélsőséges időjárás – vihar és villámlás – esetén rendelik el a pálya kiürítését, mivel a dróthuzalok villámhárítókként működnek. A pálya mínusz két Celsius-fok felett működőképes, így az időjárástól függően kora tavasztól akár késő őszig is használható.

Az elmúlt hét végén tartott 3. Hargitafürdői Borvíznapokra elkészült a térség első magashegyi kerékpárpályája is. A 6,8 km-es kövezett, hengerelt, átereszekkel ellátott kerékpárút a Csipike-sípálya és a Balu-park közötti részről indul, és ugyanoda érkezik vissza. Az utat bárki bérmentesen használhatja, hamarosan kerékpárkölcsönzőt is működtetnek majd.

Csinta Samu
Háromszék

2011.08.18.

A Tordai-hasadék a turisták egyik kedvelt úticéljává vált: mindeddig több mint 16 000-en látogattak el a természeti látványossághoz. Ez a szám meghaladja a teljes 2010-es évi látogatottsági arányt.

A Kolozs Megyei Tanács szóvivője, Victor Popa elmondta, hogy a megemelkedett látogatottságnak köszönhetően a bevételek is jelentősen megnövekedtek, és a turisták elégedetlenségére reagálva hozzátette, hogy a hasadékhoz vezető út felújítása is tervbe van véve.

Paprika Rádió

 

2011.08.18.

„Vörös” útvonal kialakításán dolgozik Elena Udrea

---

A kommunizmust idéző helyszíneket kötné össze egy turisztikai útvonal keretében Elena Udrea turisztikai miniszter.

Szerinte jó ötlet kiaknázni a Ceauşescu-házaspárhoz kötődő helyszíneket, amelyek iránt mind a belföldi, mind a külföldi turisták nagyfokú érdeklődést tanúsítanak.

A „vörös” útvonal Nicolae Ceauşescu szülőfaluját, Scorniceşti-et, a diktátor házaspár számos lakását, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága épületének erkélyét, sőt, még a kivégzésük târgoviştei helyszínét is magába foglalná.

A miniszter szerint a projekt kivitelezéséhez elengedhetetlen a magántőke bevonása.

www.nyugatijelen.com

 

2011.08.08.

Trans-szilva – Erdélybe vezet a szatmárberegi szilvaút – VIDEÓ

---

Szatmártól Szatmárnémetiig ér a szatmárberegi szilvaút. A magyarországi szakasz után, nyolc romániai településsel bővült a túraútvonal, amely a terület leghíresebb gyümölcsét, meg persze az abból készülő lekvárt és pálinkát mutatja be. Később Kárpátalját is bekapcsolnák a szilvaútba, így egy teljes körtúrát tehetnének a szilvakedvelők.

Apró szemű és nagyon édes – azért hívják „nem tudom szilvának”, mert a múltszázadban egy kisari bácsi nem akarta megmondani, hogy Penyigéről származik a gyümölcs, inkább azt mondta „Nem tudom mi a neve”.

Leginkább lekvárt főznek a penyigei szilvából, amelyeket agyagedényekbe töltenek. Az agyagedényeket és a főzéshez használt egyéb eszközöket meglehet nézni a helyi lekváriumba.

A falu a szatmárberegi szilvaút egyik állomása. Szatmárberegben három szilvaút van: a legkisebb a penyigei szilvától a panyolai pálinkáig tart; a leghosszabb és egyben a legújabb Szatmártól Szatmárnémetiig tart, vagyis egészen Erdélyig vezet.

Duna Tv
 

A még keresett termálvízre építi jövőjét Tusnádfürdő 2011.06.29.

---

Irigykedve tekinthetnek majd Székelyföld első, nyugati mércét is megütő, de még kivitelezés alatt álló élményfürdőjére az ország különböző részeiről érkező turisták. Tusnádfürdő a tervek szerint év végén megnyíló fürdőkomplexumától reméli, hogy turizmusa újra virágozni fog, bár a fürdő működését biztosító termálvizet még keresik.

Izgalommal várja Tusnádfürdő, mikor tör fel a mélyből a jövőjét bebiztosító termálvíz, főleg hogy a fúrásokat végző szakemberek mindennap mintegy 50 méterrel kerülnek közelebb a Csukás-tó partján kialakított fürdőkomplexumot majdan ellátó rétegvízhez. Közben ha nem is az utolsó, de az azt megelőző simításokat végzik a munkások az egykori kultúrházból modern fürdőkomplexummá átalakított épületben: a harmonikus színmintázatú, elegáns csempék már a helyükre kerültek, közelebbről a bútorzatot és a további berendezést helyezik el, Albert Tibor polgármester pedig abban reménykedik, hogy ősszel már vendégeket tud fogadni a nyugati színvonalat megütő létesítmény. „Az eddig biztos, hogy Székelyföldön nincs még egy ilyen, de építő cégeket keresve azt tapasztaltam, hogy az országban nem létezik egyetlen olyan vállalat sem, amely hasonlót kivitelezett volna” – érzékelteti a minőségbeli különbséget az elöljáró, miközben büszkén végigkalauzol az épüleben. „Minden egyes négyzetmétert kihasználtunk, beleértve a tornyokat vagy a legkisebb helyiségeket is” – mutatja, hol lesz majd az elektronikus beléptető kapu, a pénztár, az öltözőfülkék, a ruhatár, hová kerülnek a büfék, melyek lesznek az irodák, hol működnek a kazánok, melyik teremben lesz a központi vezérlőegység, hol lehet pihenni – és nem utolsósorban fürödni.

„Abban reménykedünk, hogy ha ez megnyílik, Tusnádfürdő turistáinak száma a jelenlegihez képest két és félszeresével nő” – mondja bizakodóan Albert Tibor. Az évente 4-500 ezer turistát befogadó város gyakorlatilag erre a létesítményre tett fel mindent, az élményfürdő gazdasági és turisztikai potenciáljának méretét pedig mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az utóbbi két évben három helyi szálloda is komoly felújítási munkálatokba kezdett, a telkek árai megugrottak, és hetente kéthárom vállalkozó is érdeklődik eladó panzió iránt.

A teljes egészében a Regionális Fejlesztési és Turisztikai Minisztérium által finanszírozott négymillió eurós beruházás sikere azonban egyelőre enyhe hibahatárral bír mindaddig, amíg a közel 1000 méteres mélységben nem sikerül megtalálni az előtanulmány szerint is 67 Celsius-fokos és másodpercenként 5 literes hozamú termálvizet. A fúrások jelenleg 250 méternél tartanak, és mint a polgármester fogalmazott, „a nehezén túl vagyunk: az első 30–50 méter ugyanis kemény sziklás réteg volt”. Az egyszerre 350 fürdővendég befogadására képes létesítmény öt medencét foglal magában: egy gyerek- és egy úszómedencét, egy jacuzzit, egy 32 fokos termálvizes medencét, illetve egy külső-belső termálvizes medencét. Lesz továbbá masszázsszalon, többféle szauna – köztük török fürdő, infraszauna –, szabadtéri napozó és büfék. A személyzet a tervek szerint helyi munkaerő lesz, őket a fürdő beüzemelése előtt többhetes képzésre viszik Magyarországra.

A polgármester ugyanakkor azt állítja, bár engedélyük egyelőre csak a feltárásra van, a kitermelési engedély megszerzése csupán néhány hónapot ölel fel, így a fürdő a kötelező egy hónapos próbaüzem után máris megnyílhat. Azt viszont elismerte, hogy a gyógyvízzé történő minősítés megszerzése egy évbe telik, de – mint fogalmazott – a termálvizet saját felelősségre bárki használhatja. Albert Tibor semmit nem bíz a véletlenre, így a nyitást sem sürgeti. „Ha kell, kitoljuk egészen a határidő végéig, de csak akkor nyitjuk meg, amikor tökéletes lesz” – mondja. Addig amúgy is hátravan még annak a működtető cégnek a bejegyzése, amelyet az önkormányzat hoz létre, és amelynek – mint Albert fogalmaz – már a második napon bevétele kell származzon.

Mihály László
Hargita Népe

 

---