Földtani szerkezet

A Korondi medencét pannonia korú agyag, homok, agyagmárga, és konglomerátum tölti ki. A hegykeret már a neogén vulkáni fennsík tartozéka. A mélyben húzódó mészkőréteg a Kárpátok zónájához tartozó mészkővonulatnak (Békás-Hagymás vidéke) lehet folytatása, melyet a Mezőhavas törmelék anyaga maga alá temetett, létrehozván a vulkáni platók vídékét.
A késobb megindult kéregmozgások (harmadkorban) nyomán egy törésvonal keletkezett, mely leválasztotta a Bekecs-Siklódkő-Firtos vonulatot a Mezőhavas platótömegétől, létre hozván a Paraj-Korond medencét. A szakadás létrehozásában, az Erdélyi medencéből a szélek felé vándorló sómozgásoknak is jelentős szerepe volt, amely Parajd-Szovátánál áttörve a harmadkori réteget, felszini sórétegeket hozott létre. Ez a sóöv a vulkáni plató alatt huzódik tovább, és a Hargita törmeléke alól a Homoródok mentén bukkan ismét felszinre.
A Korond felett magasodó Firtos-hegy a Kalonda tetőn át a vulkáni fennsíkhoz kapcsolódik. Itt a vulkáni törmelékek sapkaszerüen borítják a mélyben húzódó újharmadkori üledékeket. A vulkáni törmelékek között nagy köveket (pl. Firtos-lova nevû fehér folt). A vulkanikus hegykeret Füge várnak nevezett részén andezitet bányásznak.

Az aragonit

Az egykori "sómozgások" Korondot sósforrásokkal látták el. A sósvíz mellett nagy jelentősége van a község határában található aragonitnak, amelyet dr. Bányai János "székely drágakő"-nek nevezett el. A korondi aragonitok három dombon jelennek meg, melyek közül a legjelentősebb a középsõ, a 643m magas Csigadomb.
Az aragonit karbonát ásvány, szénsavas mész (Ca Co3) dimorf anyag egyik ásványmódosulata. Forrás kőnek is nevezik, mivel keletkezése a meleg, telitett szénsavas sósforrások jelenlétéhez kapcsolódik. Ezek meszes közeteken áthaladva, kálciumkarbonáttal is feldúsulnak, és a felszínre érve, rétegezett, vagy finom tu alakú kristályok formájában csapódnak ki a sós oldatból. Kristályai vagy oszloposak, vagy tű alakúak, gyakoriak az oszlopok szerint összenőtt többszörös ikrek. Az aragonit lehet szintelen, fehér, sárgás, vöröses, zöldes, ibolyaszínű, üveges, átlátszó, vagy áttetsző. Keménysége 3,4-4, könnyen és jól csíszolható díszkő. Hasadása több irányba mutatkozik, de sehol sem tökéletes. Fajsúlya: 2,9-3. A gazdag színskálát a vas oxidjai, szulfidjai, a kén jelenléte, valamint a külömböző agyagásványok adják.
1916 és 1939 között Korondon aragonit feldolgozó üzem müködött. 1963-ban robbantással probálták kitermelni a közetet, amelynek súlyos következményeként a 3-4 méteres aragonitréteg összerepedezett. A csigadombi aragonit telep 1,5 hektárnyi területen fekszik, és még ma is Románia legnagyobb aragonit-elofordulása. 1980-tól földtani védett területté nyilvánították.

Sziklakert Panzió Korond

Turizmus Korondon

Korond

Programajánló

Hírek a Székelyföldrõl

Hagyományos ételek receptjei