Korondról röviden

Korond a Sóvidék, illetve a Székelyföld egyik legnagyobb, és talán legnevezetesebb nagyközsége, iparművészeti, idegenforgalmi és művelõdési központ. A 13/A országút mentén, Parajdtól 10, Szovátától 17, Székelyudvarhelytől 27, Csíkszeredától pedig 78 km. távolságra fekszik.

A falu első írásos adata 1333-ból való, a pápai tizedjegyzékben jelent meg Kurund néven.

Neve elválaszthatatan a népi kerámiától, a népi fazekasság egyik erdélyi központja.
A fazekasság jelenti a népművészet továbbélését, a hagyományok folytatását, és a helybeliek jólétét is. Korond hagyományait örizve a korszerűsödő székely falu típuspéldája, a fazekas iparra alapozva kereskedelmi, idegenforgalmi, és művelődési szerepköre egyre számot tevőbb.
Korond hírnevét a hagyományos népi mesterségeknek köszönheti, ugyanis azon ritka telepűlések közé tartozik, ahol még ma is élő mesterség, a fazekasság és a taplófeldolgozás. A hagyományos fazekasság napjainkig való fennmaradása, a településnek kereskedelmi és idegenforgalmi fellendülést hozott.
Korondot azonban nemcsak a népművészete teszi vonzóvá, hanem a települést övező csodálatos természeti tényezők is. A település környéke olyan természeti értékekkel rendelkezik, mint a híres korondi csigadomb, mely ma természetvédelmi terület, a települést övező dombok legendás helyei (Likas-kő, Firtos-hegy) vagy a falu határában található gyógyhatású borvízforrások. Bár az egykori Korond-fürdőnek ma már csak az emléke él, valamikor itt Erdély egyik jelentős fűdője volt.
Mindezek az adottságok a település sokrétüségét, egyediségét, és idegenforglami értékét adják.
Korond érdeme, hogy a századok viharában is megmaradt annak aminek a levéltári feljegyzések, útleírások számon tartják: az egyik legjelentősebb fazekas központnak.

„ A népmûvészet a felgyülemlett,
jelenlévõ múlt, hatékony emlék,
mely irányítja a jövõt."
József Attila

Korond népművészetének köszönhetően nagy hírnévre tett szert, úgy belföldön, mint külföldön, amit leginkább a népi kerámiának köszönhet. Ezért gyakran a népművészet „paradicsomának" is szokták nevezni. Itt értékesítik a Fehér-Nyikó menti falvak fűzfavesszőből készült eszközeit és a környék faragóinak munkáit is. A település arculatát is a népművészeti áruk sokasága, kirakodóvásár-szerű kiállítása határozza meg.

A falu életében igen jelentősek a borvízforrások. A Diómáli-forrás a 13A műút mellett, a falu keleti végén található. Vasas borvizének hozama eléri a napi 10.000 litert; gyógyvízként javallható gyomor- és bélhurut, vérszegénység esetén. A Szölömáli-forrás a falu keleti határában, a szölömáli gyümölcsösben fakad, innen vezették be a Telek és Borvíz utca kereszteződéséhez. Bikarbonátos, enyhén klóros, magnéziumos, kalciumos víz. A Cseredombi-forrás (Erzsébet-forrás, fingóborvíz) a csiga-dombi aragonitbányától keletre, a műútról 800 méterre fakad, vasas-sós vizét asztali vízként használják.

Sziklakert Panzió Korond

Turizmus Korondon

Korond

Programajánló

Hírek a Székelyföldrõl

Hagyományos ételek receptjei