Korondi népszokások-népünnepek

Korondon rengeteg népszokás, hiedelem fűződik az év különböző periódusaihoz. A népszokások egy része vallási eredetű, mások évszakokhoz, vagy helyi ünnepekhez fűződnek. A korondi ember ma is ismeri az időjárásra, egészségre, szerencsére, terméskilátásokra utaló régi hiedelmeket, babonákat. Az év különböző időszakaira vonatkozó jelentősebb szokások január 1-tol december 31-ig:

Január 1-Újesztendő napja:

A legtöbb helyen ezen a napon hajnalban kőttes palacsintát sütöttek. A lányok és az asszonyok nem látogathattak meg másokat, mert úgy tartották, férfinak kell az új évben elsőként a házba lépni, hogy szerencsét hozzon a következő évre. A férfiak felkeresték a rokonokat, ismerősöket és boldog új évet kívántak. A faluban házról házra jártak e nap a kóborló zenészek, és a kolduló cigányok, szintén „szerencsét hozni" az új évre. A csoportokba verődött köszöntők így üdvözölték a ház népét:

„Ma van újesztendő napja,
aki ezt megérte, méltó megtisztelje,
éltesse az Isten a háznak gazdáját,
tartsa meg az Isten a benne lakóját."

Ez a szokás ma már a múlté.

Vízkereszt: (január 6.)

A katolikusok ünnepe, a házszentelés napja. A pap házról házra jár, hogy megszentelje a házakat. Távozása után régen az asszonyok, lányok, gyermekek utána siettek a harmadik, negyedik házig is elkísérték, hogy a kender dús legyen és jó nagyra nőjön.

Februárban több farsangi bált is szerveznek ma is, melyek között színdarabos bál, és kosaras bál is található. A húshagyó keddi bál (húsvét elõtti 46.nap) a januárba kezdődő farsang záró napja. Ezen a ismét kőttes palacsintát sütöttek, és ünnepi asztalt terítettek. A művelődési házban ma is megtartják a farsangzáró táncmulatságot, ennek végeztével húsvétig se bál, se lakodalom nincs a faluban.

A húshagyó kedd utáni nap a hamvazószerda, vagy böjtölőszerda. A katolikusok ezen a napon nem ettek se húst, se zsíros ételt. A nap sajátos étele a főtt aszalt szilva és a puliszka volt.

Virágvasárnap: (húsvét előtti vasárnap)

Ezen a napon konfirmáltak az unitárius gyerekek (14 évesek). Kezdetben egyszerű vallásos ünnepnek számított, ma már az evés-ivás nagy családi ünnepe lett.
A katolikusok ezen a napon szentelik meg a barkát(népies nevén cikót). Sokan még ma is úgy tartják, hogy ha a házba bevitt barka nincs megszentelve, akkor nem kelnek ki a csibék a tojásból.

Húsvét előtti péntek, nagypéntekhez egykor hiedelmek, szokások egész sora kapcsolódott. Ez a nap is szigorú böjt nap, amit az unitáriusok is megtartanak. Régen voltak akik estig semmit nem ettek ezen a napon.
Húsvét elsõ napja:A katolikusok sonkát, bárányhúst, kalácsot, bort, és pirostojást szenteltek és szentelnek ma is. A nagymise (11 órakor) előtt határkerülést tartottak. A keresztalja élén templomi zászlókat vittek, útközben kitakarították a mezei kutakat. 1947 után a határkerülés is megszűnt Korondon. Húsvét elsõ napjának éjszakáján indultak öntözni(locsolni) a felnőtt legények a nagy leányokhoz. Öt-hatos csoportokba jártak, rendszerint zenészt is vittek magukkal. Volt köztük egy ún. „szamár", aki a pálinkáskorsót cipelte, amelybe az el nem fogyasztott pálinkát gyüjtötték. Ezenkívül a kosarat is o vitte, amelybe a piros tojást gyüjtötték. A pálinkát és a tojást húsvét másodnapján délután vagy este közös mulatság keretében fogyasztották el. A locsoló legények minden háznál három verset mondtak el: beköszöntõt, táncra kérõt és köszöntõ verseket.
Húsvét másodnapja:
Reggeltől délig a gyerekek öntözésének az ideje. Kettes-hármas csoportokban járnak házról házra, nem csak a lányos házakhoz mennek. A fő cél, az adománygyűjtés. A gyerekek is locsoló verseket mondanak. A faluban számtalan locsolóverset ismernek.

Pl. „Zöld erdőben jártam,
Kék ibolyát láttam,
El akart hervadni,
Meg szabad-e locsolni?"

Áprilisban, Márk napja utáni vasárnap tartják a katolikusok a búzaszentelést. Ezen a napon a templomi zászlók alatt a falunak annak a széléhez vonultak, ahol a búzavetések kezdődtek. A szertartás alatt a lányok a búzakalászból és mezei virágokból koszorúkat fontak, a zászlókra aggatták és így vonultak vissza a templomba. Ma már csak a templom körüli körmenet emlékeztet erre a szokásra.
Május elseje, előestéjén a legények a lányok kapujába vadcseresznyefa ágakat állítottak. A fiúk, a biztonság kedvéért az ág alsó részébe a nevüket is belerótták. Volt ugyanis olyan eset, hogy néhányan kicserélték a zöld ágat tövisfával.
Húsvét utáni negyedik héten van áldozó csütörtök. Ezen a napon gyóntak és áldoztak először a hét évet betöltött gyerekek. Ma már az első áldozás díszes ünneppé vált.

Pünkösd, húsvét utáni ötvenedik nap. Hagyományos ünnepi eledele az ordás kalács. Pünkösdhöz kapcsolódtak a keresztjárások. Egyik legnagyobb eseménynek számított a csíksomlyói búcsújárás a katolikusok számára. Ez fizikai szempontból is nagy próbatétel volt. A korondiak 47 km-t gyalogoltak Kápolnásfaluig, ahol megszálltak, és onnan másnap újabb 38 km várt rájuk. Csíkszereda határában megmosakodtak az Olt vizébe, ez után mentek fel Somlyóra. A korondi búcsújárás fénykora a két világháború közötti idõszakra tehetõ. Évente legalább 150-200 személy vett részt a zarándoklaton, nők, férfiak, fiatalok és öregek egyaránt.

Úr napja, pünkösd utáni második csütörtök. Nagy katolikus ünnep. 1890 táján állították fel a faluban azt a négy keresztfát, melyek az Úr-napi körmenet irányát és megállóit jelezték. A keresztfáknál erre a napra templomi terítőkkel borított, szentképekkel és gyertyatartókkal díszített oltárokat állítottak, a körmenet útját pedig a Piac-tértől a templomig kőrisfa ágakkal díszítették fel. Ezekről, a templom fele visszamenet mindenki letört egy kis ágacskát, és hazavitte. 1960-tól ezen a napon száll ki az unitárius egyházközséghez az esperesi vizsgálószék is.

Úr napja utáni tizedik nap tartják a korondi római katolikusok a templom búcsúját. Ezen a napon Pálpatakáról, Atyhából, Parajdról, és Szovátáról templomi zászlókkal vonultak fel az ottani hívek. A templomi szertartás után ünnepi ebédekre, a vendégek fogadására került sor, és a napot nagyszabású táncmulatság zárta.

Augusztus második szombatján rendezik meg 1979 óta a hagyományos Árcsói kerámiavásárt. A néprajzos szakemberekből álló bizottság nézi át és hagyja jóvá a kiállítandó árút, végül o díjazza a kiváló munkát. A rendezvény célja a korondi kerámia legjellegzetesebb darabjainak forgalmazása mellett, a több évszázados korondi fazekasság népmûvészeti hagyományainak feltárása, tovább éltetése és művészi tovább fejlesztése.

Szeptember folyamán Korondon is és a tanyafalvakban - Fenyőkúton és Pálpatakán is - megszervezik a hagyományos szüreti bált. Ennek a szokásnak 80 és „régisége" van annak ellenére, hogy Korondon soha nem voltak szőlősök. A húszas években vezették be ezt a szokást a faluba. A szükséges szőlőmennyiséget a piacról szerezték be. Erre a napra a csőszök táncmulatsággal készülnek és székely népviseletbe öltöznek.

Szent Mihály napja (szeptember 29) utáni vasárnap az unitáriusok számára az őszi hálaadás vagy az új kenyér ünnepe, fontos vallási ünnep. Erre a napra friss kenyeret és kalácsot is sütöttek. Ezt a szokást a katolikusok egy része is átvette.

Mindenszentek napján (november 1) mindkét felekezet temetőjében megtakarítják a sírokat, virágokkal díszítik fel, majd gyertyákat gyújtanak. Este otthon az ablakban és a tornácon is égetnek gyertyákat.

Karácsony szombatján (december 24) minden háznál kalácsot sütnek, este pedig karácsonyfát állítanak. A karácsonyfa állítás szokásának kezdete Korondon az 1920-as évekre tehető, és a negyvenes években vált általánossá. Karácsony estéjén a cigányok csoportokba verődve jártak házról házra kántálni, házalásuk a hajnali órákig tartott. A házaknál kántálási énekeket énekeltek, amelyek Jézus születéséről szóltak. A hatvanas évektől a kántálás szokása is nagyrészt megszünt Korondon.
Karácsony: (december 25) a korondiak legnagyobb ünnepe. Legtöbben Jézus születését ünneplik, de a békesség és a család ünnepeként is számon tartják. Korondon helyi bethlehemezésről nincs adat. Az 1930-as években azonban Atyhából belátogattak az ottani csoport tagjai. Karácsony első napján nem rendeztek táncmulatságokat, helyette a műkedvelő színjátszók tartottak előadást. Ezt a szokást ma is tartják. Az előadást másnap megismételik, és ekkor táncmulatság követi.

Aprószentek napja: (december 28), ezen a napon a fiúk 2-3-as csoportokba „aprószentekelni" mennek, főként a lányokhoz. A házba lépve egy verset mondanak, és egy vesszővel gyöngéden megveregetik a lányokat. Jutalmul kalácsot és pénzt kapnak.
„És ha már nem lehet útjába állni a gazdasági fejlődésnek, akkor legalább meg kell menteni valamicskét a Föld eredeti képéből, egy-egy kis paradicsomi maradékot kell csinálni, hogy a késő utódoknak legyen hová elzarándokolniuk, ha látni akarják, milyen szép is volt valamikor a világ."
- Vasárnapi könyv, 1926. Január 26.-